Regisztrált ügyfeleknek

Felhasználónév:

Jelszó:


Adatok megjegyzése


Online
Vendégek: 1
Tagok: 0
Ezen a lapon: 1
Tagok: 7, legújabb: karbantarto

Jogszabály ismertető
A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény (a továbbiakban: Pmt.) több feladatot, kötelezettséget ír elő az ott meghatározott szolgáltatók részére, ezek:
- ügyfél azonosítási kötelezettség (Pmt. 3. §) ;
- ügyfél nyilvántartási kötelezettség (Pmt. 10. § (1) bekezdés);
- bejelentési kötelezettség (Pmt. 8. §);
- bejelentések nyilvántartásának kötelezettsége (Pmt. 10. § (1) bekezdés);
- titoktartási kötelezettség (Pmt. 8. § (4) bekezdés);
- felelős személy kijelölésének kötelezettsége* (Pmt. 8. § (2) bekezdés);
- belső ellenőrzési rendszer működtetésének kötelezettsége** (Pmt. 11. § (1) bekezdés I.fordulat);
- a pénzmosás szempontjából gyanús tranzakciók felismerését elősegítő, megkönnyítő információs rendszer működtetésének kötelezettsége** (Pmt. 11. § (1) bekezdés, II. fordulat);
- pénzmosás elleni szabályzat készítésének kötelezettsége (Pmt. 11. § (3) bekezdés);
- oktatási kötelezettség (Pmt. 11. § (2) bekezdés);

A Pmt. meghatározza, hogy a törvényből fakadó feladatok végrehajtásának ellenőrzése mely szervezet - Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF), Közjegyzői, illetve Ügyvédi Kamarák, Szerencsejátékfelügyelet illetve a Nemzeti Nyomozó Iroda Pénzmosás Elleni Osztálya (a továbbiakban: NNI PEO) - felügyelete alá tartozik.

* Szolgáltató sajátosságtól függően 1, vagy két személy.
** A 10 főt elérő, vagy meghaladó alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató esetén.


Ügyfél azonosítás kötelezettség


“Ismerd meg ügyfeled!”
A szolgáltatók a velük üzleti jogviszonyra lépő ügyfeleket kötelesek azok megfelelő és a Pmt.-ben meghatározott okmányaival azonosítani. Az azonosításról ún. azonosítási adatlap készül, melyet a szolgáltató köteles az üzleti jogviszony befejezésétől számított 10 éven át megőrizni.
Az üzleti jogviszony fennállása alatt az ügyfél adataiban bekövetkezett változásokat nyomon kell követni és a változásokat az adatlapon rögzíteni kell.
Az azonosításhoz kapcsolódik a tényleges tulajdonosról tett nyilatkozat - amennyiben az ügyfél a tranzakció során nem a saját nevében jár el.

Ügyfél nyilvántartási kötelezettség


Az ügyfelek adatait tartalmazó azonosítási adatlapokat nyilván kell tartani, úgy, hogy a nyilvántartásból követhető legyen, mikor és mely ügyfélről lett az adatlap kiállítva, illetve a változás felvéve.

Bejelentési kötelezettség


A pénzmosás szempontjából gyanúsnak (nem büntetőjogi kategória!!!) ítélt esetekben a szolgáltató köteles haladéktalanul bejelentést tenni az NNI PEO felé, az erre a célra készült ún. bejelentő lap megküldésével (személyesen, postán, telefaxon).
(A pénzmosás szempontjából gyanús eseteket, az erre utaló jeleket az egyes szolgáltatók részére a Pénzügyminisztérium, a PSZÁF és az NNI PEO javaslatai alapján készített ajánlások, irányelvek, pénzmosás elleni mintaszabályzatok tartalmazzák.)

Fontos tudni:
- a pénzmosás gyanúja miatt tett bejelentés nem azonos egy bűncselekmény elkövetése miatt tett feljelentéssel, az eljárást az NNI PEO nem a büntető eljárási szabályok szerint folytatja le,
- a bejelentési kötelezettség elmulasztása viszont büntetőjogi kategória, a Btk. 303/B. § (1), illetve (2) bekezdésébe ütközik, attól függően, hogy azt szándékosan, vagy gondatlanságból követik el!


Bejelentések nyilvántartásának kötelezettsége


A szolgáltató a bejelentő lapokat köteles 10 éven keresztül megőrizni és azokról nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható, hogy mikor, mely ügyféllel szemben történt a bejelentés - esetlegesen történt-e visszajelzés az NNI PEO-tól.

Titoktartási kötelezettség


Az ügyfél részére nem adható tájékoztatás arról, hogy az általa folytatott tranzakcióról a szolgáltató bejelentő lapot állít ki és küld meg az NNI PEO-nak.

Felelős személy kijelölésének kötelezettsége


A szolgáltató köteles saját szervezeti keretein belül kijelölni azt a személyt, aki a bejelentő lapok NNI PEO-nak történő meg-, illetve továbbküldéséért felelős, valamint a szolgáltatónál a pénzmosás megelőzés tevékenység koordinálását végzi.

Belső ellenőrzési rendszer működtetésének kötelezettsége


A 10 főt meghaladó alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató köteles belső ellenőrzési rendszert működtetni. A belső ellenőrzés kötelessége a pénzmosási szabályok betartásának és a terrorizmus elleni fellépés rendszeres, legalább évenkénti vizsgálata, ezen belül kiemelten az azonosítás pontos elvégzése, az oktatás és a szűrőrendszer vizsgálata, a vizsgálatok megállapításairól a felügyelő bizottság (igazgatóság) tájékoztatása.

A pénzmosás szempontjából gyanús tranzakciók felismerését elősegítő, megkönnyítő információs rendszer működtetésének kötelezettsége

A 10 főt meghaladó alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató köteles felállítani és üzemeltetni olyan információs rendszert, mely a pénzmosás szempontjából gyanús tranzakciók kiszűrését elősegíti.

Pénzmosás elleni szabályzat készítésének kötelezettsége


A szolgáltatók a Pmt. 2003. július 01-i hatálybalépésétől számított 90 napon belül voltak kötelesek, az új szolgáltatók a működésük kezdetétől számított 90 napon belül kötelesek elkészíteni pénzmosás elleni szabályzatukat. A pénzmosás elleni szabályzatot a szolgáltatóknak a Pmt.-ben meghatározott felügyeleti szervüknek - a PSZÁF alá tartozók jóváhagyásra, az NNI PEO alá tartozók nyilvántartásba vétel céljából - kell megküldeniük. (A kamarák tagjaik részére kidolgozták a szabályzatot.)
A szabályzat tartalmazza szolgáltató-specifikusan a Pmt.-ből fakadó feladatokat, a végrehajtásért felelős személy(ek) nevét, a pénzmosás szempontjából gyanúsnak minősülő tranzakciókat, jelenségeket, az arra utaló adatok, tények, körülmények körét és az adatlapok (azonosítási, tényleges tulajdonosi, bejelentő) mintáit.
A szabályzatot a jogszabályi változásoknak megfelelően aktualizálni, módosítani kell a jogszabályi változásoktól függően (eddigi tapasztalatok alapján évente akár több alkalommal is!).

Oktatási kötelezettség


A nemzetközi normákon alapuló, pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény (jelenleg a 2003. évi XV. törvény, korábban az 1994. évi XXIV. törvény) folyamatosan változik, fejlődik. Ezt a bűnözői elkövetési magatartások változása, fejlődése, új pénzmosási tendenciák, technikák megjelenése, illetve a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása (mely tulajdonképpen fordított “pénzmosási” művelet = legális pénzforrások bűnös célra történő felhasználása), majd - jelenleg folyamatban - a korrupció elleni küzdelem a törvénybe történő integrálása teszi szükségessé.
A törvény változásával az annak alapján készülő pénzmosási szabályzatoknak is változni kell(ene), melynek oktatásáról a szolgáltató alkalmazottai részére gondoskodni köteles.
A Pmt.-t betartani, célját megvalósítani csak naprakész tudással rendelkező alkalmazottakkal lehet.

Az alkalmazottak részére történő oktatásokat célszerű nyilvántartani. Az oktatás nem vizsgaköteles, de az azon való részvételnek nyomon követhetőnek kell lennie.

küldés e-mailben nyomtatóbarát változat
Oldal létrehozási idő: 0.1373 másodperc.