Pénzmosás megelőzése |
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Korábbi hírek

„Nem mondunk le senkiről” – Új Magyarország Felzárkóztatási Program

2007. November 19.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter 2007. november 19-én konzultációt tartott a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség képviselőivel az Új Magyarország Felzárkóztatási Programról. A találkozón részt vett továbbá a négy éritett regionális fejlesztési tanács elnöke, a hét önkormányzati szövetség képviselője, valamint a 33 kistérségből érkező óvodás, akik színes rajzaikkal illusztrálták a jövőre vonatkozó álmaikat.

Program indul a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására

Magyarország drámai módon kettészakadt, egyes kutatók szerint ez a folyamat felgyorsult az utóbbi két évtizedben. Sok honfitársunk él rendkívül rossz körülmények között, gyakran megyényi kiterjedésű, hátrányos helyzetű települési tömbben, vagy falusi gettókba zárva. Ezek a vidéki szegénység gócpontjai, ahol a családok túlnyomó része segélyekből és alkalmi munkából él. Számukra a legalapvetőbb civilizációs feltételek sem biztosítottak, ebből a helyzetből történő kitörés eddig reménytelennek tűnt. A KSH objektív adatai alapján kijelölt 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben az ország lakosságának 10%-a, 1 millió ember él. Ezeken a területeken nem halogatható tovább a felzárkóztatás megkezdése. Egy szolidáris társadalomban nem mélyülhet tovább a szakadék az ország európai szinthez közelítő „napos oldala” és a kilátástalan helyzettel nap mint nap szembesülő „árnyékos oldal” között.

A Kormány, uniós források felhasználásával, elindítja az Új Magyarország Felzárkóztatási Programot a leszakadó kistérségek hanyatlásának megállítására, gazdasági és társadalmi felzárkózásuk megkezdésére. A program célterülete tehát a 33 legnehezebb helyzetben lévő kistérség.

Az Új Magyarország Felzárkóztatási Programban elérhető közvetlen, erre a célra elkülönített forrás mintegy 135 milliárd forint. A kistérségek a mások számára is nyitott pályázati eljárásokban az értékeléskor plusz pontokat kapnak, beruházásaikat nagyobb százalékban fedezhetik közösségi pénzből, enyhített feltételek mellett. Ezen források együttes hatása mintegy 300 milliárdra becsülhető.

A támogatott konkrét fejlesztések egy része a foglalkoztathatóság és az életminőség javítására irányulnak, a helyben igénybe vehető közszolgáltatások kínálatának bővítését, tartalmi és minőségi fejlesztésüket célozza meg, mindezt a civil szerveződések közvetítésével. Természetesen törekedni kell emellett a kistérségek gazdasági teljesítményének növelésére is. A program a jelzett területeken a termelékenység fokozását ösztönzi, segít fenntartani, vagy növelni a foglalkoztatási kapacitásokat, de a háztartásokban, a törpe- és kisgazdaságokban folyó termelés bővítését is fontosnak tartja. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek zöme értékes természeti környezetben fekszik, meg kell őrizni ezeket az értékeket, de ez nem mond ellent az adottságok ésszerű hasznosításának. Az elengedhetetlenül szükséges infrastruktúra-fejlesztéseket a megújuló energiák hasznosításával kell környezetkímélőbbé és fenntarthatóvá tenni. Ezen felül utak építésével és egyéb közlekedési beruházásokkal javítani kell a fizikai elérhetőséget, de például növelni kell a szélessávú internetes elérések számát is. Különösen a gazdasági beruházások esetében kulcsfontosságú, hogy a fejlesztésekbe magántőkét is sikerüljön bevonni. Ezért a köz- és üzleti szféra társfinanszírozásában megvalósuló projektek előnyt élveznek.

A komplex felzárkóztatási programokról születő döntéseket a többcélú kistérségi társulások tanácsai hozzák, a helyi fejlesztési folyamat operatív irányítói pedig a december 15-ével megalakuló Kistérségi Fejlesztési Bizottságok lesznek. Szakértők bevonásával januárban kezdődik a kistérségi szintű tervezés, áprilisban válnak véglegessé a helyi fejlesztési tervek, amelyek tartalmazzák a kistérség azon elképzeléseit, hogy milyen pályázatokon kívánnak majd elindulni.

A kormány reményei szerint a megvalósuló fejlesztési projektek révén csökkenni fog a szociális ellátórendszerre gyakorolt nyomás, nő a gazdaság teljesítőképessége hosszú távon, 15-20 év távlatában is fenntartható fejlesztések jönnek létre.

Az Új Magyarország Felzárkóztatási Program sok szálon kapcsolódik az uniós ágazati és regionális fejlesztésekhez, de a határ-menti együttműködések európai programjához is. A fejlesztési terv tematikus programjai közül különösen szoros kapcsolatban áll a Gyermekesély Programmal, amely a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő gyermekek esélyegyenlőségét kívánja megteremteni és a „Tudás esély” című programmal, amely a foglalkoztatottak alsó szegmensének a munka világába történő visszavezetését célozza.

 

Dedikált keretek operatív program szintű bontásban (248, illetve 271Ft/EUR árfolyamon)


MegnevezésElkülönített forrás (Mrd)
Gazdaság-fejlesztés Operatív Program23,3-25,5
Társadalmi Megújulás Operatív Program25,2-27,5
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 7,6-8,3
Környezet és Energia Operatív Program-
Államreform OP0,6-0,7
Elektronikus Közigazgatás OP2,3-2,5
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 32-35
Dél-Dunántúli Regionális OP9,2-10
Dél-Alföldi Regionális OPegyeztetés alatt
Észak-Alföldi Regionális OP9,2-10
Észak-Magyar Regionális OP14,2-15,5
Összesen: 123,6-135
A komplex térségfejlesztő program célterülete (33 kistérség)

 Új kép

Megjelenés dátuma: 2007-11-19

Lejárat dátuma: 2008-02-01

Forrás: NFU